Hajnali rejtvényfejtés

Mi tagadás, az egyik kedvenc passzióm, a rejtvényfejtés! Megrögzött vásárlója vagyok a rejtvényújságoknak, bár nagy gyakorisággal, Sárkától kapok újabb és újabb lapszámokat.

Főképpen akkor kerül terítékre a hajnali rejtvényfejtés, amidőn elfogynak a könyvtári könyveim, és bár erősen törekszem, mindenféle szempontból az önellátásra, nos, a könyvtárlátogatás, az bizony még egy darabig Sárkám szolgáltatása marad, nem is annyira az oda-vissza utazgatás miatt, hanem sokkal inkább azért, mert rettentő mennyiségű cipekedéssel jár ez a dolog, és azt bizony jóval egyszerűbb Sárka kocsijával intézni, mint buszon-villamoson!

Szóval, remek, pazar szórakozás a rejtvényfejtés, mindenféle alfaját szeretem, a skandinak becézett változatot, ami nem más, mint a hagyományos keresztrejtvény egyszerűsített változata, ahol az osztott mezőkbe írt feladványok, és a megfejtés irányát kijelölő nyilak segítenek megspórolni a némi tikkeléssel záruló, szem-ugrálós, feladványkeresést, ami a hagyományos keresztrejtvények ismert folyománya. De szeretem a szókirakót, a számos betűkirakókat, a számolósakat – kevés kivétellel - azonban kihagyom.

Mire elkezdem beírni a megfejtéseket, már többnyire legalább egy tenyérnyi feladvány megoldását tudom, mert imádom „fejben”, leírás nélkül kipróbálni az adódó lehetőségeket, hogy stimmelnek, pásszolnak-e keresztsorokhoz, és ez egy-egy kávékortyintás és cigaretta-szippantás között, valami remek elfoglaltság, így, hajnalonta!

Igen, tudom, ma főzőnapom van, elfogyott a hétvégi koszt, és el is döntöttem, hogy végül pásztortarhonyát készítek, a marhapörkölt felől hamar döntöttem (köszönhetően a mélyhűtőbe rejtett, kockázott marha-lábszárnak), de hogy nokedlivel, krumplival, vagy tarhonyával tálaljam-e, ebben bizonytalan voltam, így adódott a „vegyes megoldás”, tarhonyás-krumplis lesz a marhapörkölt, végül egybefőzve a körettel, friss, uborkasalátával. Tudom, neki kellene kezdeni, de amikor olyan remek szavak adódnak a rejtvényekben!

Mikor jutott eszembe utoljára az a szó, mondjuk, hogy gyepű, gyolcs, vagy éppen az, hogy masamód! A XIX. század jellegzetes figurája, a jobb sorsról ábrándozó, kalaposlány, esetleg lecsúszott, elszegényedett nemes család tanult sarja, utoljára Anyu által, és Colette novelláiban megemlített, hajdan jellegzetes figura!

Még a saját lányaim nevelésében is merítettem Colette-től, „A kis Colette egyenruhája” című novellát olvastam fel nekik, amikor éppen világformáló reformötletektől vezérelve hol a kopaszra nyírás, hol a teljesen formabontó ruházkodás elkötelezett híveiként próbáltak meggyőzni egy-egy új öltözködési irányzat bevezetéséről. Többnyire megúsztuk a nagy reformokat, bár majdnem egy évbe telt, amíg az egyik lányom tarkóján, a tök kopaszra felnyírt, elől azonban erősen dauerolt haja ismét frizurának lett mondható, és elmúlt, a „súlyos koponyaműtéten átesett” érzet, midőn a szél, az amúgy roppant dús haját szétfújta a lekopaszított részekről.

Ez, csak egy példa, arról a sziporkázó tűzijátékról, amit a keresztrejtvényekben felbukkanó szavak idéznek elő!

Hasonlóképpen pazar játék, és szellemi élvezet kapcsolódik nálam a kaparós sorsjegyekhez.

Zalán unokám, aki imádta ezeket a sorsjegyeket, és a következő (milliomodik), ám kihagyhatatlan lego-csodájához gyűjtött sorsjegyek segítségével (is) forrást, sorskaparónak nevezte el ezeket a sorsjegyeket, így hívjuk máig is.

Nem is annyira a kapargatás és a nyerési lehetőség lassúdad, ám biztos elenyészése az érdekes, hanem az ezt megelőző ábrándozás, álmodozás!

Mekkora az az összeg, amit megnyervén, eltitkolnék a család elől? Tudván tudom, hogy még 200 forintnyi nyereményt sem sikerült eddigelé titokban tartanom, de olyan jó arról ábrándozni, hogy kinek, melyik, ismert gondját enyhíthetném, ha mondjuk, nyernék ….

Aztán, tök mindegy, hogy az esetek többségében még a vételár sem térül meg, annyira remek élvezet és szórakozás az ábrándozás arról, hogy kinek, mit, hogyan, titokban, rejtve, annyira, de annyira jó!

Jaj, de most mára aztán végképp vége, mennem kell főzőcskézni, ágyazni, megszáradt ruhákat hajtogatni, tenni-venni, úgyhogy pazar, ábrándozó, sziporkázó hetet kívánok mindannyiunknak!

Őszi dekor

Itt van – mint tudjuk, látjuk, érezzük az ősz, és az én „magazin-üzemmódban” használt Facebook felületeimen sorra-rendre jelennek meg az őszi lakás- és kert dekorációk!

Szinte kivétel nélkül két fő csapás fedezhető fel, a sündisznós és a dísztökös, ezen belül abszolút nyerésre áll a tökös oldal, holott ennek, az éppen három hónapra nyúló, őszi időszaknak annyi, de annyi egyéb dekorációs eleme, ihletettsége van, hogy csak na!

Az őszt én mindig a szőlős, gyümölcsös, csipkebogyós vonulattal kezdem meg, szeptemberben. A mai programom is ez lesz, előbányászom a létrán egyensúlyozva a terítőket, hímzéseket, horgolt függönykéket, és bár rendben raktam el azokat tavaly, egy frissítő vasalás, átgőzölés mindegyikre ráfér, majd előtúrom a dekorációs, felső szekrényekből a kapcsolódó tárgyakat is, és hajrá!

Soha nem felejtem el, hogy közel húsz éven keresztül szomszédomként élő, Sybill keresztnevű szomszédasszonyom, aki engem következetesen Máriának nevezett, minden tiltakozásom ellenére, mert még a Mariskát is jobban szerettem ennél, ilyentájt odaszólt a férjéhez: Tibikém, sajnos itt az ősz, Mária kitette a szőlős dekorációt!

Szóval az őszi szezon a szőlős-gyümölcsös díszítéssel indul, majd októberben áttérek a gombás-gesztenyés-színes leveles fázisra! Szárított gombák és mega-diók, frissen szedett gesztenyék tálakban, a maguk ismételhetetlen, földes illatával, makkból készült pegazusok és gesztenye-elefántok, sünök, oroszlánok gyártása az unokákkal, Pazar időszak!

Végül Mindenszentekkor, november legesleg elején, amikor már alig süt a nap és egyre nagyobb szükségünk van a derűs színekre, következik a dísztökös, időszak, madárijesztőkkel, töklámpásokkal, tobzódó, sárga és narancs színekkel!

Annyi kiszáradt, viaszból készült, textilekből varrogatott tök halmozódott fel az évek alatt, hogy szinte mindenhova jut ebből valamennyi, eddig az unokáim is imádtak ezekkel játszani. Hajdani kutyáim sem átallották egyik-másikukat

 megrágcsálni, úgyhogy például amit Pintér Évi barátnőm hozott Amerikából, annak gyurmából pótoltuk a lerágcsált szárát-levelét.

Még mielőtt bárki fú

Őszi dekor

Itt van – mint tudjuk, látjuk, érezzük az ősz, és az én „magazin-üzemmódban” használt Facebook felületeimen sorra-rendre jelennek meg az őszi lakás- és kert dekorációk!

Szinte kivétel nélkül két fő csapás fedezhető fel, a sündisznós és a dísztökös, ezen belül abszolút nyerésre áll a tökös oldal, holott ennek, az éppen három hónapra nyúló, őszi időszaknak annyi, de annyi egyéb dekorációs eleme, ihletettsége van, hogy csak na!

Az őszt én mindig a szőlős, gyümölcsös, csipkebogyós vonulattal kezdem meg, szeptemberben. A mai programom is ez lesz, előbányászom a létrán egyensúlyozva a terítőket, hímzéseket, horgolt függönykéket, és bár rendben raktam el azokat tavaly, egy frissítő vasalás, átgőzölés mindegyikre ráfér, majd előtúrom a dekorációs, felső szekrényekből a kapcsolódó tárgyakat is, és hajrá!

Soha nem felejtem el, hogy közel húsz éven keresztül szomszédomként élő, Sybill keresztnevű szomszédasszonyom, aki engem következetesen Máriának nevezett, minden tiltakozásom ellenére, mert még a Mariskát is jobban szerettem ennél, ilyentájt odaszólt a férjéhez: Tibikém, sajnos itt az ősz, Mária kitette a szőlős dekorációt!

Szóval az őszi szezon a szőlős-gyümölcsös díszítéssel indul, majd októberben áttérek a gombás-gesztenyés-színes leveles fázisra! Szárított gombák és mega-diók, frissen szedett gesztenyék tálakban, a maguk ismételhetetlen, földes illatával, makkból készült pegazusok és gesztenye-elefántok, sünök, oroszlánok gyártása az unokákkal, Pazar időszak!

Végül Mindenszentekkor, november legesleg elején, amikor már alig süt a nap és egyre nagyobb szükségünk van a derűs színekre, következik a dísztökös, időszak, madárijesztőkkel, töklámpásokkal, tobzódó, sárga és narancs színekkel!

Annyi kiszáradt, viaszból készült, textilekből varrogatott tök halmozódott fel az évek alatt, hogy szinte mindenhova jut ebből valamennyi, eddig az unokáim is imádtak ezekkel játszani. Hajdani kutyáim sem átallották egyik-másikukat

 megrágcsálni, úgyhogy például amit Pintér Évi barátnőm hozott Amerikából, annak gyurmából pótoltuk a lerágcsált szárát-levelét.

Még mielőtt bárki fújogni kezdene a tök-invázióval kapcsolatban, nem, ezt nem holmi amerika-Halloween-ellenes érzet íratta velem, mert bár tudván tudom, hogy a honi töklámpásnak éppen két dologhoz nincs semmi, de semmi köze, ebből az egyik a bibliai bölcs Salamon, kinek – mint tudjuk – fénylik a töke, és a divatossá vált Halloween kultuszhoz!

Egy XI. századi, magyar trónviszályban elfogott és fogvatartott szereplő, nevezetesen Árpád-házi Salamon király - I. András és Anasztázia kijevi hercegnő gyermeke – aki unokatestvéreivel, Gézával és Lászlóval - I. András testvérének, Bélának fiaival - hadakozott a trónért.

 

Noha a csaták során végül Salamon lemondott a trónról, ennek ellenére László 1082-ben összeesküvés vádjával lefogatta, és a visegrádi vártoronyba záratta Salamont. Az ajtókat és ablakokat befalazták, László parancsára pedig éjszakánként az őrök töklámpásokkal világították ki a tornyot, hogy okulásként mindenki messziről lássa, kit is tartanak ott fogva.

Nos, a honi töklámpás-kultusz innen ered, mi is faragtunk töklámpást a testvéremmel, Apuval gyerekkoromban, több, mint fél évszázada, amikor még csak a hírét se hallottuk az amerikai szokásoknak, a Coca-colával való lerészegedésen kívül!

Na, mindezek után, boldog, és főleg változatos őszi dekorálást kívánok Mindannyiótoknak és ne felejtsétek, van élet és díszítő elem a sünin és tökön túl is!

jogni kezdene a tök-invázióval kapcsolatban, nem, ezt nem holmi Amerika-Halloween-ellenes érzet íratta velem, mert bár tudván tudom, hogy a honi töklámpásnak éppen két dologhoz nincs semmi, de semmi köze, ebből az egyik a bibliai bölcs Salamon, kinek – mint tudjuk – fénylik a töke, és a divatossá vált Halloween kultuszhoz!

Egy XI. századi, magyar trónviszályban elfogott és fogvatartott szereplő, nevezetesen Árpád-házi Salamon király - I. András és Anasztázia kijevi hercegnő gyermeke – aki unokatestvéreivel, Gézával és Lászlóval - I. András testvérének, Bélának fiaival - hadakozott a trónért.

Noha a csaták során végül Salamon lemondott a trónról, ennek ellenére László 1082-ben összeesküvés vádjával lefogatta, és a visegrádi vártoronyba záratta Salamont. Az ajtókat és ablakokat befalazták, László parancsára pedig éjszakánként az őrök töklámpásokkal világították ki a tornyot, hogy okulásként mindenki messziről lássa, kit is tartanak ott fogva.

Nos, a honi töklámpás-kultusz innen ered, mi is faragtunk töklámpást a testvéremmel, Apuval gyerekkoromban, több, mint fél évszázada, amikor még csak a hírét se hallottuk az amerikai szokásoknak, a Coca-colával való lerészegedésen kívül!

Na, mindezek után, boldog, és főleg változatos őszi dekorálást kívánok Mindannyiótoknak és ne felejtsétek, van élet és díszítő elem a sünin és tökön túl is!