Kérlek benneteket…

Annyi kéretlen tájékoztatás, riadalomkeltő hír, tanács és figyelmeztetés járja át a perceinket a mostani időkben, hogy még egy, már feleslegesnek tűnik, de mit tegyünk, nem maradhatok tovább némaságban!

Arra szeretném buzdítani valamennyi, javamkorabeli barátomat, sorstársamat, hogy ne engedjen a leépüléshez vezető, elkényelmesedés vonzásának!

Ha azt az utat járod, mint néhány barátom, aki bevallva, vagy bevallatlanul, képtelen karanténba vonulni, és változatlanul látogatja a barátait, akik erre kaphatóak, vásárolgatni megy – egyedül vagyok, ki segítene – önigazolással, akkor nincs tanácsom.

A mi családunkban – és hál’Istennek szép számmal vagyunk, kicsik is, nagyok és öregek is – mindenki a karantént választotta, szóval ez nálunk már nem is önkéntes, sokkal inkább konszenzuális! Egymást erősítjük, még ebben is, noha nagyon nélkülözzük egymás társaságát, de hát ugye a net-es felületek…

Tehát, ha te is otthon maradsz, akkor nagyon kérlek, hogy…

Öltözz fel!

Ne elégedj meg az itthon ez is jó, melegítős, cicanacis, köntösös öltözettel, öltözz változatosan, csinosan, akkor is, ha hetekig ember nem nyitja rád az ajtót! Jót tesz a léleknek! Ez azt jelenti, hogy az elhagyása, viszont rosszat tesz! Nem jut elég rossz dolog amúgy is? Egyet iktass ki!

Ha nő vagy, sminkelj!

Ha eddig is ezt tetted, akkor most is, minden nap, önmagad kedvéért, kérlek, sminkelj! Ahogy jársz-kelsz a lakásban és meglátod magad egy-egy tükröződő felületen, tükörben, annyira más, ha egy mackóruhás, rendetlen boszorka néz vissza rád, mintha a megszokott képedet látod felvillanni, hogy az el sem mondható!

Fodrászkodj!

A hajunk nő, ha festett, elveszti a megszokott színét, formáját, és ez pazar lehetőség arra, hogy mondjuk, megvalósíts egy pár többször felvillant, de elvetett ötletet! Növeszd meg, és csinálj kontyot! Növeszd le, és próbáld ki, hogy tényleg fiatalít-e fehér haj! Fesd te magad! Annyi hajfesték rendelhető házhoz, hogy csak csuda, és higgyétek el, hogy remekül be tudja az is festeni a haját, aki korábban soha nem próbálta! Már a felkészülés is remek elfoglaltság, nézelődés, frizura-trendek áttekintése, tervezgetés, ne hagyd ki!

Én az életem nagyobb részében magam készítettem el a frizurámat, vágom, festem, berakom és fésülöm a hajam, persze voltak időszakok, amikor rendszeresen jártam fodrászhoz, drága Takács Marcsi barátomhoz, vagy a mi Rékánkhoz, de többnyire magam intéztem. Megoldható!

Írj feladat-listát!

Na, persze teljesítsd is! Annyira jó dolog, kipipálni egy-egy elvégzett feladatot! Erre a listára, aztán minden felkerülhet, amit már régóta halogattál, a könyvespolc lerámolgatása, portalanítása, átrendezése, a konyha és fürdőszoba, megannyi zeg-zuga, ahol megbújnak a hasznavehetetlen javak, rég kidobásra érett, tök fölösleges tartalékok, régi iratok, fényképek, elfelejtett dolgok…

Rakj rendet magad körül, szépen, komótosan, apránként, eközben annyit, de annyit lehet emlékezni, felidézni, újra rácsodálkozni, nevetgélni, megkönnyezni dolgokat, hogy csak na!

De a legfontosabb dolog, amiért voltaképpen írásba kezdtem újra, az az, hogy feltétlenül…

Tornázz!

Az izmok ronda jellegzetessége az, hogy rekord sebességgel képesek az ellustulásra, leépülésre, és ha ez bekövetkezik, akkor az újbóli felépítésük, megerősítésük már sokkal-sokkal nehezebb!

Sokunknak az egyetlen rendszeres testmozgása a napi sétája volt, ezt most nem jöhet szóba, ezért feltétlenül pótolni kell valamivel!

Végezzetek minden nap légzőgyakorlatokat!

Nekem abban a szerencsében volt részem, hogy éppen egy hosszabb, légzésrehabilitációs gyógytorna-sorozat vége felé jártam, amikor elszabadult, ami elszabadult, úgyhogy csak folytatom, amit ott tanultam, napi 20 perc, nyitott ablak mellett, átmossa tiszta levegővel a tüdő legrejtettebb zugait is, edzi a légzést szolgáló izmokat, és ez a vírus éppen a tüdőt veszélyezteti a leginkább! Jól jön minden támogatás!

Ez után 10-10 percig a karjaim és lábaim átmozgatásával, erősítésével folytatom a napi tornámat. Van egy jó kis gumiszalagom, ez sokat segít, de itt aztán mindenki úgy tornázzon, ahogy akar, csak ne hagyjátok ki!

Higgyétek el, rá lehet szokni annyira, hogy már hiányzik, ha később kezdek neki!

Főzz, süss, próbálj ki új ízeket, ügyeskedj és okosan gazdálkodj azzal, amid van, idézd fel anyád, nagyanyád praktikáit, akik a semmiből is remek ételeket varázsoltak, bátran süss héjában krumplit a sütőben vacsorára és vajjal, margarinnal, esetleg szalonnával, lila hagymával, teával, ez is remek vacsora, használd a fantáziádat!

Olvass, fejtsd meg az összes rejtvényt, ami az utadba kerül!

És nagyon kérlek, beszélgess telefonon, Messengeren, Skype-on, azon, ami neked a leginkább megfelel, levelezz, akkor is, ha már unod, hogy folyvást pittyeg az üzenet-hangjelződ, és nehézkes hosszasabb válaszokat írni, ne maradj egyedül! Nem vagy egyedül!

Jut eszembe, mennyire baráti lenne, ha a telefon-tarifákat mérsékelnék a válság időszakára, a forgalom úgyis az n-szeresére nő!

Tervezz!

Egyszer ennek is vége lesz, és ha nem abban reménykedünk, sőt hiszünk, hogy mi is a túlélők között leszünk, újra megölelhetjük, akit csak akarunk, akkor miben?