2019. február 7., csütörtök

Ír az unokám





Ezúttal annak örülök, parttalanul, hogy Zalán unokám regényt ír.

Már korábban is írogatott, mesét például a százszépségű Zita királylányról, meg olykor – ha éppen nálam lábadozott – játszottunk mozaiktörténeteset, amikor ő írt egy bekezdést, és utána én egyet. Ezekből is remek történetek kerekedtek ki, sok-sok nevetéssel, mulatozással és persze kicsit sem titkolt, kölcsönös neveléssel. Zalán így (is) tudatta, hogy milyen elvek mentén képzeli el a kapcsolatunkat, mi a véleménye a gyereknevelésről, az élet nagy kérdéseiről, és persze én is tudathattam a nézetemet.

Most azonban egyrészt nekifogott egy regénynek, „A szerencsétlen fiú” címmel. A naplóregény, amely már meghaladja a három, sűrűn teleírt oldalnyi terjedelmet, szellemes, fordulatos, olvasása közben némelykor hangosan felnevettem, és minden túlzó (bár megérthető), nagyanyai elfogultság nélkül, bizton állíthatom, hogy nagyon jó!

Na, te aztán tudsz dicsérni, mondta Sárka lányom, amikor azt találtam mondani Zalánnak, hogy remek, sokkal jobb, mint gondoltam!

Pedig ez valóban így van! Azt gondoltam, hogy Zazám is éppen olyan regényt ír, mint amilyenbe sokan belevágnak, mitagadás’ én is dobáltam ki oldalszám a megkezdett és meghaladott regény-kezdeményeimet sorra, annak idején, de ez, ami éppen készül, sokkal jobb, pazar szóhasználattal, széles szókészlettel, vicces fordulatokkal, szóismétlés, befejezetlen mondat, érthetetlen fordulat nélkül, szóval, tényleg sokkal jobb, mint gondoltam!

Gyanítom, hogy „Az egy ropi naplója” ifjúsági regénysorozat hatása is megmutatkozik Zazám írásán, legalábbis a műfaj-választás tekintetében, de miért is ne mutatkozna meg, hiszen egyik első, nem felolvasott könyvei közé tartozott e jeles mű.

Az már csak a hab a tortán, mint mondani szokás, hogy a regényírással párhuzamosan képregényeket is gyárt az én drága unokám, méghozzá a Harry Potter regényfolyam folytatásáról! Két füzetet mutatott nekem, amelyek már jelzik, hogy további részek is készülnek majd. A maga rajzolta, egyenként 7-8 oldalas, összefűzött képregényekben vannak aztán dementorok, maga Voldemort nagyúr, varázsigék, varázslatok, személyesen Harry Potter, izgalom, összecsapás, harc, győzelem és izgalom!

Boldog vagyok, nagyon! Ja, és roppant büszke is! Naná!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése