Elkészültem Zita karácsonyra szánt könyvével.
Csöpi nagynéném kicsit csípős megjegyzése szerint, a még nincs két éves unokám számára - ezek szerint - már készül a tanmenet, de tényleg nem lehet elég korán kezdeni!
A fotókat is én készítettem, erre - ha lehet - még büszkébb vagyok! Egy a számítógéphez csatlakoztatható, digitális fényképezőgéppel, mert nekem még "buta" telefonom van, tartson ki sokáig! Talán ez volt a legnehezebb elem a munkafolyamatban!
Zalán unokám már maga is alkotó ember, úgyhogy ő építős, összerakós, legós játékokat kap, Édesanyja segítségével, aki - szemben velem - remekül kiismeri magát ebben a világban, tökéletesen tájékozott a legújabb fantasztikus, szörnyes, harcos, autós, űrhajós csodákban.
Zaza már "tök egyedül" rakja össze a legókat, nagy türelemmel ellenőrzi, visszabontja, újra kezdi ha kell!
Tudjátok erre is igyekszem nagy figyelmet fordítani, hogy lehetőleg mindenki olyasvalamit kapjon, ami illik hozzá, amire vágyik, bár kétségtelen, hogy az ember - ha van hozzá igazi jó kedve - akkor egy kicsit mindig sajt magának is vesz, vagy gyárt egy kis boldogságot, amikor a mások ajándékait tervezi, készíti, vásárolja. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése