Zita három éves

Az én drága, kisebbik unokám Zita vagy, ahogy mi hívjuk egymásközt, Zeti, hétfőn lesz három éves! Naná, hogy a holnapi nap, az ő ünneplésével telik majd, ajándékok, éneklés, közös ebéd, koccintás, torta, móka, heje-huja vidámság!

Zsófi lányom vagy, ahogy Zeti nevezi (és ebből többször támad kalamajka, mert én is bitorlom még ezt a megnevezést) Mami, persze gondoskodott a mi „rendes” ajándékunkról is. A „mi” alatt Sárka lányom és jómagam húzódunk meg, mi pénzügyi szimbiózisban élünk annak ellenére is, hogy immár években mérhető, amióta két lakásba költöztünk, de így kavarta a sors!

Szóval, lesz „rendes” ajándék is, mert bevallom, én már Zalán unokámnál is végzetesen elvesztem a szinte naponta változó kedvencek áttekinthetetlen világában, mesék és számítógépes játékok, rajzfilmek és könyvek, többnyire angol fantázia-nevű figuráit, amelyek nélkül egy napot sem lehet létezni egy tájékozott gyereknek, már régen képtelen vagyok követni. Így aztán Zsófi rendre kisegít, mert ő aztán teljesen naprakész! Maximális tiszteletem!

Viszont én, aki megátalkodott módon ragaszkodom a kézzel készített játékokhoz, szintén nem voltam tétlen, még alig gyógyultak be a húsvéti varrogatás közben megszurkált ujjbegyeim, be tűt és cérnát, ollót meg tervezésre szánt papírt ragadtam, és varrogattam Zitámnak egy zöldség-piac féleséget, kosárral, pénztárcával.

Már a karácsonyi angyalok meghozták Zitának az álomkonyhát, fából készült, szép színes süteményekkel, tortával, fagyival, pizzával, edényekkel (a szülei jóvoltából), de ha véletlenül főzni szeretne valami mást is, hát ezért elkészítettem filcből egy pár zöldséget!

Már egyszer korábban (jóval idő előtt, mert csak mostanában kezdett el ezzel játszani az ifjú hölgy) varrtam-horgoltam neki egy veteményes kertet, terem benne sárgarépa, fehér-répa, gomba, retek, ha jól emlékezem, és van mellé katicabogár, csiga, na, innen majd ki lehet egészíteni a filc zöldségeket!

Alig van egy-két hetünk Zeti neve napjáig, most azt gondolom, hogy arra majd varrogatok egy rahedli gyümölcsöt az epertől az ananászig, így aztán végképp teljes lesz a konyha és vidéke, hacsak nem kezdek el néhány készételt is megvarrni, tükör-tojást, csirkecombot, na majd meglátjuk…

Örült az és Drágám, és nagyot játszottunk!