Dédapám, ifjabb Hübner Rudolf, Silbernagel
Elíz férje, 9 gyerek apja, festőművész ambíciókkal megáldott ember volt. Így
aztán ipariskola rajztanár lett belőle. Nem maradt utána egyetlen festmény sem,
csak néhány fényképfelvétel a képeiről.
A pécsi Zsolnay Porcelángyárban
tervező volt, és a porcelánfestők tanára. Korán, 45 évesen halt meg, 16 év
házasság után. Azon kívül, hogy szép, álmodozó szemű művészember volt bohém
frizurával, sok emléket nem hagyott a még élő családtagjaimra, unokái
(Édesanyám és húga) soha nem láthatták, gyerekei sem meséltek róla túl sokat.
Ő volt – eddig – az utolsó a
családban, aki a tehetségéből élhetett meg. A családnak ezt az ágát a zenei és
a képzőművészeti tehetség jellemzi. Hol itt, hol ott bukkant fel az adottság,
amit szisztematikusan elfojtottak a szülők. A Nagyapám, legifjabb Hübner
Rudolf, tehetségesen hegedült (őrizzük, az elemi részeire szétesett hegedűjét),
de természetesen nem mehetett zenei pályára, ipariskolát kellet végeznie.
Édesanyám, Hübner Rudolf unokája, szintén tehetséges zenész volt, a
zongoratanárnője könyörgött a szüleinek, hogy tanuljon tovább, de az édesapja,
a zenei pályáról letiltott hegedűs, nem engedte, az ő lánya nem választhatta a
zenészek erkölcstelen életét, engem nem engedtek a Képzőművészeti Gimnáziumba,
mert tisztességes szakmát kell tanulni, amiből meg lehet élni. Ez a két
diplomámmal többnyire sikerült is, de nem mindig.
Talán a következő generációknak
megadatik, hogy éljenek az adottságaikkal. Talán Dórink, a húgom roppant
tehetségesen rajzoló, festő lánya...
Nagynéném lakásán, az ebédlő
falán van két hatalmas (talán 60 cm átmérőjű) porcelántál, életképekkel
(városkák, falvak), a legenda szerint ez Dédapám keze munkája, de erre nézve
semmilyen bizonyítékunk nincs.
Dédapámtól őrzök egy levélnehezéket,
amit ő készített, az egyik sarkában ott van a monogramja, és az évszám: 1870.
Amikor Pécsett dolgoztam, a drága gyári emberek szakszerűen megjavították a
lepattogzott sarkait, és kikutattak a mintatárból két további rajzot, amit
feltehetően ő tervezett (a stílus és az időszak alapján).
Abban az évben minden gyerek
kapott ebből egy-egy másolatot, az ükapjuk keze munkáját láthatták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése