2017. április 23., vasárnap

A bizonyítvány-író toll





Aki tanít, pontosan tudja, hogy mennyire becses tárgya minden tanítónak, tanárnak ez a bizonyos bizonyítvány-író toll.

A féléves és évzáró bizonyítványok, a naplók egyre kisebb rubrikáiba, ezzel lehet szépen és főleg olvashatóan beírni az adatokat.

Hogy manapság, a digitalizáció évszázadában miért kell még mindig, ezt a leginkább a hegyezett lúdtollhoz, vagy acélhegyű mártogatós tollhoz hajazó megoldást fenntartani, azt ember meg nem fejti, de így van. Áldassék Bíró László József neve, hogy legalább ma már nem mártogatós, vagy töltőtollal kell kitölteni ezeket az iratokat.

A tanáremberek megbecsült kincsként őrzik az ilyen tollakat, elzárják a gyerekeik elől, maguk is csak ritkán használják, mert mint oly sok – olykor valójában filléres - dolgot ezen a világon, többnyire libamáj áron lehet megszerezni. A tanítók pénzügyi lehetőségeiről pedig jobb, ha nem is ejtünk még csak egy szót sem. 

Nálunk is rendszeres félévi és évvégi program, a bizonyítvány-író toll keresgélése, és azonnal megvesszük bármibe is kerüljön, amint rátalálunk. Rögtön kettőt, hármat, mert a hegy méretével szinte arányosan, nagyon hamar kis is fogy.

Sárka lányom jártában-keltében, teljesen váratlanul és véletlenül, egy nem is papír-írószerre szakosodott boltban, éppen a napokban bukkant rá ilyen tollakra, teljesen szokatlan, olcsó áron. Rögtön vett is négyet, egy időre így megoldott a bizonyítvány írás kérdése.

Mint rendesen, tanítás után, Sárka benézett hozzám, elszívtunk egy-két cigarettát, és meghánytuk-vetettük a nap eseményeit, köztük a tollak beszerzését is.

Az én lányaim, mindketten osztogatók. Ha valamijük, bármijük van, azt azonnal, az első arra járó érdeklődővel, rászorulóval megosztják, elfelezik, vagy csak odaadják, kéretlenül is.

Sárkám is azonnal két tollat itt akart hagyni nálam, hiába mondtam, hogy nekem teljesen megfelelőek a szokványos méretű hegyű tollak, és van is egypár belőlük, végül egy darab mégis idekerült, a konyhai ablakpárkányon álló, tolltartóként használt hollandi fapapucsomba. (Többnyire a konyhában írom a vásárló-cetliket, itt van a naptáram, ide írom a tennivalóimat, az ötleteimet, de lapul tolltartó, egy régi pléhbögre, egy mázas csuporka a többi szobában is a színes filctollak, ceruzák számára.)

Ma éppen valami ötletet akartam leírni, amikor a kezembe akadt ez a hegyes, ráadásul halványlila (kedvenc színeim egyike) toll, és azóta csak mosolygok. Köszönöm!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése