Gyerekkoromban nálunk mindenki
minden tevékenység közben olvasott, és ez máig élő hagyománnyá vált a
családban.
Apu olvasott evés közben,
olvasott ha a család TV-t nézett mellette, olvasott a családi összejöveteleken,
de ezzel párhuzamosan jókat beszélgetett.
(Mi sem ülünk asztalhoz és nem
TV-zünk könyv nélkül J.)
Ha olvasok, akkor számomra
megszűnik a külvilág. Többször kell szólni, hogy visszatérjek a valóságba.
Sárka kifejlesztett egy trükköt, szinte pavlovi reflexet épített ki bennem,
ugyanis ha mondja, hogy most elindul vásárolni, koncertre, vagy akárhová,
egyáltalán nem biztos hogy meghallom, aztán ha felneszelek, akkor persze
észvesztve keresem, ezért rendszeresen beleszövi a közlendőjébe, hogy „és
akkor szarvánál fogva megragadtam a bakkecskét”. A kecske hangsorra azonnal felfigyelek.
Ekkor orvul rám néz és elvárja, hogy megismételjem, mit is mondott, ami vagy
megy vagy nem, de mindenesetre már van esély, hogy – némi műfelháborodást
követően - a mondandójára is
odafigyelek.
Még gyerekkori élmény volt,
amikor egy könnyűzenei TV-műsorban Kóbor János, rövid bőrsortban és hosszúszárú
csizmában énekelt. Amikor Apu feltekintett az aktuális olvasmányából,
mentségére legyen mondva, hogy – mint minden rövidlátó – olvasáshoz letette a
szemüvegét, megszólalt, ha nekem nő létemre ilyen randa lábam lenne, soha nem
hordanák sortot.
Természetesen nem értette, hogy
mitől tör ki fergeteges röhögés a kamaszodó lányain, és a férfidivatot is
elemző magyarázatunk elől ismét visszamerült a könyvébe.
Az egyik legendás eset is az
olvasáshoz kötődik. Ezúttal Apu valami történelmi könyvet, Anyu meg a következő
heti Rádió Újságot olvasta, és folyamatosan tájékoztatta Aput, hogy milyen jó,
vagy pocsék műsorok várnak ránk.
Apu pedig megfelelő ritmusban
egyetértő hümmögéssel, beszúrt félmondatokkal reagált.
- Bécukám adni fogják azt az
amerikai filmet.
- Hmmm
- Tudod, a 12 dühös széket.
- Hmmm, amelyik a 12 esküdtről
szól?
- Igen! Tudod, az Ilf és Petrov!
- Azt akkor megnézzük!
És a legteljesebb egyetértésben
folytatták az olvasást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése