Barátkozás a klímaváltozással

Az új lakás persze azt is jelenti, hogy a megszokott hideg-meleg sarkokat, napos-árnyas zugokat el lehet felejteni, és a lakást ebből a szempontból is fel kell térképezni.

Az előző házunk zömében déli fekvésű volt, egyetlen (roppant üdítő) északi szobával, ami történetesen az én hálószobám volt. Mindenkor élveztem, hogy szemben a déli szobákkal, soha nem melegedett túl, télen pedig a „szoláris energiaforrás” hiányát bőven pótolta az ablak alatti, jókora radiátor.

Az új lakás szobái viszont nyugati fekvésűek, konyhája pedig északi (de ha jól behúzódom a megfelelő sarokba, akkor a napkeltére is rálátok). Ez mindeddig nagyon kellemes volt, csak délután kezdett betűzni a nap, amit viszont a redőnyökkel mérsékelni lehetett, azt, hogy még estefelé sem kell lámpát gyújtani, meg kimondottan kellemesnek tartottam.

Ebben az augusztusi nyitányú kora-őszben nem használtam a lakással járó lég-kondicionálót, mindössze annyi időre kapcsoltam be (némi telefonos segítséggel), amíg kipróbáltam, hogy működik-e. Működött.

Most, viszont, hogy már egyre hűvösebbek az éjszakák, olykor a nappalok is, tapasztalom, hogy a lakás nem meleg. A délutáni napfény nem tudja átmelegíteni. Ez persze bőven kompenzálható egy meleg mellénnyel, hosszabb ujjú felsővel, zoknival, de azt már látom, hogy meleg papucs nélkül nem úszom meg a telet. Eddig élveztem a padlófűtés minden idevágó előnyét, most viszont már zokniban járok-kelek, ami családunkban eddig a testvérem privilégiuma volt, aki a legnagyobb nyármelegben is, kizárólag zoknival a lábán él odahaza, világ életében békalábú, hideg kezű volt, gyanítom, hogy még éjjel is zokniban alszik.

Persze azt is tudom, hogy mindig az átmeneti évszakok a legkényesebbek, mert nyáron a hűtéssel, télen a fűtéssel ki-ki saját ízlése szerint temperálhatja a lakását, de a fűtési szezon előtt és után, legfeljebb a felvett rétegek számával lehet egyre több meleget teremteni, hűtésre ezekben az időszakokban viszonylag ritkán van szükség.

Az előző tulajdonosok azt mondták, hogy fűtési szezonban is lezárva tartották a radiátoraikat, mert olyan meleg a lakás, ennek én nem érzem egyelőre semmi jelét, de majd meglátjuk!

Eredetileg úgy gondoltam, hogy az erkélyajtó (amely -valljuk be - nyitott állapotában kicsit megzavarja a nappali összképét, mert félig betakarja az egyik könyvespolcot) idővel fölöslegessé válhat, de most azt hiszem, hogy hideg teleken jó szolgálatot tehet. Sajnos azt még nem tudom, hogy hogyan tartom majd csukva, ugyanis az erkélyen egyáltalán nincs világítás és sajnos konnektor sincs, ezért hosszabbító kell a kinti állólámpához, ami akadályozza az ajtócsukást, de majd csak kialakul!

Na megyek, és felveszem a papucsomat is, kiülök az erkélyre, egy cigire és némi kávéra, és elnézegetem egy kicsit a Budai hegyeket, amint egyre inkább beragyogja a napfény, bár most még ezt, inkább csak a hegy fölötti felhőkkel teszi meg!