A tavasz akkor kezdődik

Évtizedeken keresztül, a tavasz nekem akkor kezdődött, amikor az Árpád fejedelem útján, hazafelé utazva, a buszról, a Margit-szigeti fák addigi fekete-fehér grafikája, hirtelen színessé vált a délutáni napfényben, és a sárgás-szürkék, rozsdabarnák, bordók, barnák, zöldes-feketék millió árnyalatában kezdett pompázni a korábbi, tompa, színtelen kép.

Manapság már nincs meg ez a napi, hazautazás, régóta nem a munkába-járás adja meg a napi rutinom gerincét, de nekem ma, január 7-én újra a fák adták meg az idei év, első tavaszi pillanatát!

Egy ismeretlen lombhullatóról - szemben a házfal előtt - hirtelen kiderült, hogy minden ága vége, minden hajtása élénksárga, pedig esküszöm, tegnap még szürkésbarna volt!

Egy kissé távolabbi jegenyéről pedig az vált világossá, hogy az eddigi szürkés-barna színe, csak a téli álruhája, mert valójában egy hajszálvékony, zöld hártya fedi szinte a teljes felszínét, amelyben már ott lüktet a tavaszi megújulás minden lendülete!

Minden évben, a maga teljes pompájában megújuló varázslat!

Mint minden évben, idén is csak megköszönni tudom!