2018. január 7., vasárnap

Krókuszos




A ma már akképpen emlegetett időszakot, hogy „a nagy munkanélküliség”, ami alig tartott tovább 5 évnél, az imitt-amott fel-felbukkanó emlékek hozzák vissza a mindennapokba.

Alig számoltam le és fel azzal a tervvel, hogy életemet, mint virágkötő szakmunkás folytatom (persze ehhez, először el kellet végezni azt a fél éves, gyorstalpaló tanfolyamot, aminek eredményeképpen megkaptam a bizonyítványt), mivel kiderült, hogy egy alig 10 négyzetméteres bolt bérleti joga is közel 20 millió forintba fáj, és ez messze meghaladta az akkori pénzügyi lehetőségeimet, máris kész volt, a következő terv!

Vettem, vagy húszezer forintnyi textíliát, és elkészítettem kézi és gépi hímzéssel, rátétekkel azt a kezdő, tavaszi szériát, amit tervem volt egész évre, az évszakok változására kiterjeszteni. Készült hóvirágos, krókuszos, nárciszos, tulipános, és még ki tudja, hogy mennyi, előtte hosszasan tanulmányoztam a virágokat, a fényképeiket, készítgettem a tervrajzokat, majd elkészült, a minta-kollekció.

A függöny-szádából, konyharuhából és két, bélelt alátétből, vagy lábos-fogóból álló készleteket szépen összecsomagoltam, és írtam hozzá egy ajánlást, ami arról szólt, hogy a többnyire a konyhákban elfoglalt asszonyok számára, egy függöny, egy terítő, egy lábos-fogó és egy fillérekért megvásárolható, csöpp-cserépnyi, vagy csokornyi virág is mennyi örömet, tartalékot, mekkora bázist jelenthet! Az egész beköltözött egy közeli trafik polcára (jó barátságból), ahol senki, de senki nem nézett, még csak a csomagok felé sem vagy fél évig, amikor hazavittem, és boldognak és boldogtalannak elajándékoztam a kezem munkáját.

Nekem, mindössze a krókuszos, meg a primulás készlet maradt meg, ezek máig is a januári, első dekorációm alap-elemei.

Világ életemben imádtam a hóvirágnál is korábban a napfényre merészkedő krókuszok megjelenését! Fehérrel szegett, apró, tűhegyes levélkéi jelennek meg először, amint akár még a havon is keresztültörnek, majd egy-kettőre ott van a közepükben, a sötét-, vagy halvány-lila, napsárga, vagy fehér, apró, törékeny bimbó, ami kinyílva, egy-két napig virít.

Bámulatos!

Íme, a krókuszos készlet darabjai.



Alig várom, hogy valahol rábukkanjak, az  első, apró cserepes krókuszra, amit az ablak-párkányra állíthatok!

Telt, és múlt az idő, alig két hétnyi, de a krókuszoson, bizony számos makula esett, ezért aztán ma hajnalban, szépen, átcseréltem a primulásra. Íme:




Ez azt jelenti, hogy mától, két hétig, cserepes primula lesz a "vadászat" tárgya! :-D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése