Zalán kérdései

Mostanában van az úgy, hogy szabályosan megizzaszt a 9 éves unokám egy-egy kérdése. Nem csupán a legújabb Minecraft szereplőkre, játékokra, Star Wars alakokra, világmentő mesefigurákra, (számomra) ismeretlen rap-énekesekre, zenekarokra vonatkozó kérdések, amelyekről nekem keine anungom sincs, hanem egyéb, elvileg az általános műveltséghez tartozó dolgok felvetése esetén is.

A napokban Zalán kérdése ez volt:

Ha egy perc 60 másodperc, egy óra 60 perc, akkor egy nap, miért nem 60 óra?

Persze azonnal elkezdtem mondani mindazt, amit a 12-es számrendszerről, meg a Föld tengely körüli forgásáról még fel tudok idézni, de egykettőre beláttam, hogy igényes és alapos válaszra nem futja felszínes (és sajna, imitt-amott kopó) ismereteimből.

Úgy döntöttünk, hogy közösen kutatunk a témában. Zömében a Wikipédiáról, ezt gyűjtöttük össze:

„Hiába fejlődött a tudomány, hiába mosolyogjuk meg a 12-es számrendszert, a nap több mint 5000 éve ugyanúgy 24 órából, az óra 60 percből és a perc 60 másodpercből áll.

Időmérésünk alapjait több civilizációnak is köszönhetjük, a perceket és másodperceket például sokan már a babiloniaknak tulajdonítják, abban azonban megegyeznek a történészek, hogy a 24 órát a suméroknak köszönhetjük, akik a nappalt és az éjszakát egyaránt 12-12 órára, összesen 24 órára osztották.

Miért pont tizenkettőre és miért nem tízre, ha egyszer tíz ujjunk van? Ha tíz ujjunkon kezdünk el számolgatni papíros vagy számológép nélkül, hamar rájövünk, mennyivel hatékonyabb mindez a jó öreg tizenkettő egy tucat segítségével.

A tíz ujjal történő számoláshoz ugyanis mindkét kezünkre szükség van, míg tizenkettőig akár egy kézzel is remekül elszámolhatunk, míg a másik kezünket szabadon használhatjuk. Hüvelykujjunkat ujjperceinken végigléptetve egy kezünkön tizenkettőig tudunk számolni, miközben szabad kezünk öt ujjával együtt egészen hatvanig.”

Na, ezt aztán ki is próbáltuk, számoltunk bütyköket, és rögtön meg is van a 12-es szorzótábla fele!

A következő kérdés az volt, hogy miért 365 nap egy év. Erre már külön kutatás nélkül is tudtuk a választ, mert amíg a Föld megtesz egy teljes kört a nap körül, addig pontosan 365-ször fordul meg a saját tengelye körül. Most nem foglalkoztunk a szökőévekkel, talán elég lesz majd 10 éves korában!

Ezután már csak azt kellett tisztázni, hogy kik voltak ezek a jó sumérok és babilóniak:

A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig. Ők magukat szag-gigának, „fekete fejűeknek” (akkád nyelven: szalmat kakkdim) hívták. Hammurapi idején a „feketefejű” egyszerűen közembert jelentett, s ebben a jelentésben élt az asszír királyok korában is felirataik szerint. A sumer szó a Sumer és Akkád királya kifejezésben tűnik fel az Akkád Birodalom felirataiban, a területre utaló šumērû formában.

Majd felső tagozatban fogsz tanulni – mondtam Zazának - a Gilgames-eposzról, ami az egyik legősibb elbeszélő költemény, jelentősége abban áll, hogy történelemkönyvként elmeséli a régmúlt eseményeit, ráadásul hihetetlenül alaposan. Ez a történelemkönyv sok esetben megerősíti az addigi elképzeléseket, melyeket a régészeti leletek alapján állítottak fel, illetve maga a Biblia is merített az itt leírtakból.

Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja. Területe a Perzsa-öböltől az Eufrátesz és a Tigris alsó folyása mentén Máriig illetve Asszíriáig terjedt.

 

Nem én lennék a nagyanyja, ha nem kerestünk volna azonnal képeket, műalkotásokat is a történetek mellé, úgyhogy ezzel zártuk a kutatásunkat:

Egy kép a Gilgames történetből:

Sumér ékírás:

Istár kapu:

Hammurabi, a leghíresebb uralkodójuk:

Hammurabi törvényoszlopát nem említettem meg, a jogi alapok, majd 10 éves korában lesz "tananyag"! :-D

Jól szórakoztunk!